A Formula 1-es közvetítésekben gyakran elhangzanak a
fent említett kifejezések. Mit is jelentenek pontosan és az utcai autókon
használt gumiknál, történhet-e ilyen jelenség?
A szakmánkból adódóan mi is követjük az F1 történéseit, ezért időnként teret adunk a témába vágó tartalomnak. Ha szeretné megtudni, hogy hány kilósak a F1-es autó 18 colos kerekei, akkor mindössze ide kell kattintania.
A világ legnépszerűbb versenysorozata az utóbbi években tovább növelte a népszerűségét. Ezért a rajongóknál állandó vasárnapi program az F1-es közvetítés nézése. Ott rendszeresen elhangzanak a szemcsésedés és a hólyagosodás szavak.
Tömegek és erők
Elsőnek talán az a legjobb, ha valamennyire képbe kerülünk azokkal az erőhatásokkal és tömegekkel, amelyek érik az F1-es gumikat. Jó tudni, hogy a F1-es autók nagy, testes járművek. A tengelytávolságuk 3,6 méter, ez tíz centivel rövidebb, mint a Suzuki Ingnis hossza... Az autók hosszúsága általában túlnyúlik az öt méteren. Ez a felénk divatos kisteherautóknak a mérete. A szénszálból készült csodák minimum tömege közel 800 kiló. A leggyorsabb pályákon 350-360 km/órával száguldanak, a 320 km/órás végsebességeséget, „általánosnak” lehet mondani.
Hatalmas fordulatszámmal forognak a kerekeik, amelyek 1000 lóerőt visznek át a talajra. Az abroncsokra hatnak a kanyarodásból adódó oldalerők, és a gyorsulás és a lassulás következtében létrejövő hosszirányú erők.
Ha az említett hatások nem lennének elegek, ott a szárnyak és az autó kialakításából adódó leszorító erő, ami könnyedén egy tonna fölé is mehet. Kb. ezek azok az erőhatások, amelyek érik az F1-es gumikat.
Gumi darabok
Az F1-es abroncsok lágyságáról és igénybevételéről sokat elmondanak azok képek, amelyek a pálya ideális nyomvonala mellett lévő gumi darabokat mutatják. Ezek a pár centis darabok a gumikról váltak le és gyorsan rá tudnak tapadni a forró gumiabroncsra. Ennek akkor van jelentősége, ha az autó elhagyja az ideális ívet, ekkor a levált darabok villámgyorsan lerontják a gumik tapadását.
Az is előfordul, hogy a pilóták a levezető körön szándékosan mennek erre a része, hogy a gumik összeszedjék a darabokat. Így növelik meg az autó tömegét, ami a mérlegelésnél jöhet jól.
Hólyagosodás és szemcsésedés
A gumik ideális működése 100 °C fok körül, vagy afölött mozog, azaz a pilótának ebben a tartományban kell tartania a gumik hőmérsékletét. Ezért lesz használatban még jövőre a gumimelegítő „paplan”.
A szemcsésedés jelensége elsősorban a lágy abroncsoknál jön elő. Ez annyit jelent, hogy a gumi túlmelegszik, és elkezd igen erősen ragadni az aszfalthoz. Ez a jelenség úgy hat az autóra, hogy elkezdi „húzni” a járművet, ami annyit tesz a gyakorlatban, hogy az autó az orrát tolja, azaz alulkormányozottá válik. Ennek köszönhetően, az irányhatósága csökken.
Ez úgy nyilvánul még meg, hogy gumidarabok ragadnak az aszfaltba. a gumin pedig repedések keletkeznek. Ami igen megnyugtató, hogy a jelenség vissza is fordul, és helyre tud állni a tapadás és a gumi felülete pedig tisztává válik.
A hólyagosódás a hőmérséklet különbségből adódik. A megjelenése igen látványos, mert a futófelületen hólyagok láthatók. Ez annak a jele, hogy kezd leválni a futófelület a gumi vázát biztosító, drót és aramid szálakból készült fonatról (karkasz). Ez a jelenség, az abroncs váz és futófelület közötti hőmérséklet különbsége miatt jön létre.
És végül a válasz a kérdésre: Az utcai autók abroncsainál ezek a jelenségek szerencsére nem lépnek fel. Ott, az oldalt megjelenő dudorok jelentenek veszélyt. Ha dudort vesz észre a gumiabroncsa oldalán, feltétlenül és mihamarabb keresse fel gumiszervizét!
Fotó: Pirelli, Red Bull
