A guminyomás mérő szenzor 2014 óta kötelező tartozéka az Európai Unióban forgalomba hozott új autóknak. A rendelkezés nem a véletlen műve: balesetmegelőzési céllal tették kötelezővé.
A guminyomás mérés nem új dolog az autókban. A katonai illetve a terepjárásra használt modelleknél – a guminyomás szabályzással együtt – már régóta alkalmazzák. Néhány példa: a régebbi Gaz, Kamaz és Ural teherautóktól kezdve, a Hummer katonai és a polgári kivitelénél (H1) is használatos.
A guminyomás mérés széles körű elterjesztésére az első kísérlet az üzemanyag takarékosság miatt történt. Erre a megoldásra az amerikai nemzeti közúti közlekedésbiztonsági hatóság (NHTSA) hívta fel az autósok és az autógyárak figyelmét. Az oka az volt, hogy kisebb nyomásvesztés esetén is számottevően megnő az autók fogyasztása. Ekkor 1971-et írtunk… Ezt a tapasztalatot egy három évvel későbbi egyetemi kutatás is igazolta. Utána sokáig csend honolt a témában.
Érdekesség, hogy ugyan ezt a témát feszegette a Brigdestone és az Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA), 2010-es közös akciója. A helyes guminyomás beállításával évente, csak Európában, kétmilliárd liter üzemanyagot lehetne megspórolni. Miközben 4,8 millió tonna széndioxid kibocsátástól mentenénk meg a bolygót. Ez is mutatja, hogy a környezetvédelem időnként tud érdekes dolgokat produkálni. A felvilágosítással működő olcsó és egyszerű megoldások valahogy mindig a homályba vesznek.
Színre lép a Porsche
1986-ban élre tört TPMS témában Európa, közelebbről a Porsche. A legendás 959-es szupersportkocsi kapta meg először szériában a guminyomás érzékelő szenzort. A Dakar ralit is nyert típust a német prémium márkák követték, majd számtalan francia gyártmány. Ez első nagy számban gyártott széria autó – aminek minden példányát ezzel szerelték – a Renault Laguna második kiadása volt.
A TPMS szenzoroknak a használatát a laposan is futó, defekttűrő, run-flat néven is elérhető gumik elterjedése lendítette fel. Ugyanis itt a sofőr az autó vezethetőségéből nehezen veszi észre az abroncs levegővesztését. Ezért kellett a TPMS szenzor és a műszerfali riasztás kombinációja.
Vissza az államokba
A kétezres évek eleje az Egyesült Államokban a Ford és a Firestone vitájától volt hangos. Az oka a két tehetős család összeveszésének és kapcsolatuk megszakításának: a háromezernél több sérülés és kb. 240-250 halott… A korabeli Ford Explolerek borulási hajlama és a futóművek eltervezése feszült neki a melegben, alacsony guminyomásnál leváló futófelületű a Firestone guminak. A végeredmény: 6,5 millió autón történő gumiabroncs-csere. És a két márka alaposan megtépázott hírneve.
A kinek-van-igaza dolog nagy média figyelemmel járó, komoly sárdobálássá fajult. A pereskedés eredménye lett TREAD Act, azaz a Tire Recall Enhancement, Accountability, and Documentation Act. A magyarul gumiabroncs-visszahívás, javítás, elszámoltathatóság és dokumentációs törvény. Ennek köszönhető, hogy a 4,5 tonna alatti autók jó részébe kötelezővé vált a TPMS szenzor (2007). És a menetstabilizátor, azaz ESP beszerelését is javasolták a magas építésű, alvázas szabadidő-autókba.
A TPMS fajtái
A guminyomás szenzoroknál kétfajtát különböztetünk meg. A kezdetekben az indirekt volt a használatos (iTPMS). Ez a kivitel a gumiabroncs méretének a változását figyelte, s ebből következtetett a gumi nyomásvesztésére.
A dTPMS a közvetlen, azaz a direkt verzió, ez alatt a manapság is használt kivitelt értjük. Itt a szelepben lévő érzékelő méri a guminyomást és 40 Hz-es hullámhosszon továbbítja a jeleket az autóban lévő vevőhöz.
A lényeg, hogy TPMS szenzorok kaphatók nálunk, és elérhető a beállításukhoz szükséges berendezés is!
